A japán márkanevek világa

A modern világban a globalizációs folyamatoknak köszönhetően minden gyártónak és szolgáltatónak elemi érdeke, hogy termékére felfigyeljenek, könnyen beazonosíthassák, megjegyezzék és hogy kialakítsák a fogyasztókban a márkahűséget. Ehhez az kell, hogy mind a márkanevet, mind a logót gondosan, professzionális szempontok figyelembe vétele alapján válasszák meg. A márkanév a márka (termék, szogáltatás) verbális, a logó pedig a márka vizuális arca. Mind a márkanév, mind a logó védjegyeztethető a legtöbb országban – ami egyfajta jogi védelmet biztosít a kizárólagos használat és az egyediség megóvásának a tekintetében.

1.A márkanév és a logo jelentősége 

A marketing mint tevékenység professzionalizálódását több évszázaddal megelőzően is léteztek már ‘márkanevek’ – amelyek annak idején elsősorban egy-egy termék (pl. fűszer, bor, kelme…) identifikációját, beazonosítását segítették – többnyire a származási hely alapján. Ilyen alapon terjedt el például az angolban a porcelán megnevezésére a china-ware, vagy a magyarban a gyarmatáru (azaz kávé, kakaó, tea, fűszerek stb. gyűjtőneve).   
Mind a márkanév, mind a logó erős kommunikációs üzenettel bírnak, ezért kialakításuk során egy tucat szempontot érdemes figyelembe venni:  

könnyű felismerhetőség és beazonosíthatóság;

egyszerűség; 

eredetiség, unikalitás;

frappánság;

könnyű megjegyezhetőség.

Összefoglaló névvel logó-nak nevezzük azokat a képi elemeket, amelyek a vizualitás eszközeivel (színek, formák, motívumok) igyekeznek hatni a befogadói közönségre. Egy marketing szempontból jónak minősíthető logó könnyen, gyorsan és tartósan vésődik be az emlékezetbe. Szerencsés esetben valami olyasféle üzenetet hordoz, ami utal az adott termék vagy szolgáltatás valamely karakterisztikumára (amely lehet tárgy, tulajdonság stb.), és amelynek révén az adott termék könnyen felismerhető, azonosítható és ráadásul szimpátiát vált ki.   Optimális esetben a márkanév és a logó között egyfajta harmónia van, a kettő együtt egymást erősítő üzenetet hordoz. Sok esetben a márkanév és a logó – pontosan a jó beazonosíthatóság és megjegyezhetőség érdekében – egymásra épülnek és egyikről a másikra asszociáló hatással bírnak.

Ezt jól szemlélteti például a japán Honda gépkocsik logója (1.ábra), amely a maga jellegzetes H betűs megjelenésével rögtön utal a márkanév hangalakjára is – annak kezdőbetűjét felhasználva logóként. A Honda megnevezés egyébként a cégalapító (1948) Honda Sōichirō családnevét idézi.  

 

1.ábra. A Honda személy-gépkocsi logója


Ettől alig különbözik a koreai Hyundai gépkocsi logója (a hyundai jelentése: modern, modernség), amelynek képi megformálásában a japán mintát követő mechanizmus ugyanaz: a hangalak kezdőbetűjét használja fel logóként. Egyetlen különbség a betű-kép kurzív megjelenítése. 

 

2.ábra. A Hyundai személy-gépkocsi logója


Mondani se kell talán, hogy a Honda nem örült annak, hogy design ötletét – nem túl eredeti megoldásként – a koreaiak átvették (cégalapítás 1967) – gondolván, ha egyszer máshol már bevált, akkor náluk is működni fog. Ami azt illeti, szépen működik is – de nem ezért, hanem más igényes minőségi mutatók miatt. 

A tanulmányban elsősorban a márkanevekkel foglalkozunk, és azon belül is a japán termékek és szolgáltatások márkaneveivel. A cégnevek és a márkák nevei védettek, ezekre a magyar akadémiai helyesírás szabályai nem vonatkoznak. Ennek megfelelően megőrizzük az eredeti átírásokat, illetve japán fogalmak, szavak latin-betűs írásakor a nemzetközileg legelterjedtebb Hepburn-féle transzkripciós rendszer szabályait követjük. 

2. Nyelvi korlátok a japán márkanevekben 

A japán vállalatok amerikai, vagy akár európai terjeszkedése is megerősíti, hogy a globalizációs folyamatok további elvárásokat támasztanak a multinacionális cégek elé nemcsak márkanevük, hanem szlogenjük és imidzsük felépítésekor is: olyan megfogalmazásra van szükség, amely a világon mindenütt elfogadtatható és befogadtatható. A cégek a világon mindenhol folyamatosan keresik azokat a tényezőket, amelyekkel hozzájárulhatnak a piaci értékük maximalizálásához. A számos sikertényző közül az egyik a márkanév. 

A Japánban használatos márkanevek alapvetően két nagy csoportba sorolhatóak: a külföldi termékekhez vagy szolgáltatásokhoz köthető márkanevek és a japán termékekhez vagy szolgáltatásokhoz köthető márkanevek. Az előbbi kategória számos más ország esetében fel sem merül, mert természetesnek véljük, hogy az eredeti márkanév változatlanul használható és alkalmazható külföldi környezetben is – a Meinl kávé neve nem-német nyelvterületen is Meinl; a Volkswagen pedig Volkswagen és a Starbucks is Starbucks mindenütt a világon. Csakhogy Japán esetében belép a nyelvi tényező, mint felülíró faktor: számos elfogadott külföldi márkanév nem tud érvényesülni eredeti formájában, mert a japán transzkripciós normák csak az eredetitől eltérő, azaz a japán normák szerinti átírást engednek meg, és a kiejtés is ennek megfelelően történik.  Ezért van az, hogy a dattsu (ダッツ magyar kiejtésben: daccu) elhangzásakor nem valószínű, hogy egy külföldi rájön arra, hogy a Japánban is népszerű Häagen-Dazs-ról van szó: az egyszerűség kedvéért a névnek csak a második tagját artikulálják, és azt is az eredeti kiejtéstől a japán fülnek kellemesebb hangzásalakra zöngésítve. A makudonarudo (マクドナルド) elhangzásakor a találékonyabbak kikövetkeztetik, hogy alighanem a McDonald’s márkanévről van szó. De miután ez így túl hosszú, két rövidített változata is van forgalomban: Tokyo és környékén (a Kanto régióban) makku マック; míg Kyoto és Osaka környékén (Kansai régió) gyakoribb a makudoマクド. 

A modern japán írásképben alapvetően négyfajta írásrendszer egyidejű alkalmazásával találkozunk: a kanji (magyar kiejtéssel: kandzsi) azaz kínai irásjegyek sokasága; a hiragana – egy 48 elemből álló szótagírás; a katakana egy ugyancsak 48 elemből álló másik szótagírás – amelyet alapvetően jövevényszavak, idegen nevek, kiemelések, stb. írásrögzítésére használnak – és végül a latin abc, amit szórványosan egy-egy szó vagy kifejezés írására iktatnak be. Az idegen szavakat és neveket rendszerint katakana-val írják, amelynek a szótagkészletében viszont nem szerepel minden mássalhangzó+magánhangzó kombináció, hanem csak meghatározott párok. Például sok más mellett a ”tu” hangkombináció nem létezik, hanem helyette a ”tsu” (azaz cu) szerepel. Ezért van az, hogy a japánok már kis kortól fogva az angol two-t következetesen  tsuu (magyar kiejtéssel: cuu) -nak ejtik és ez így is rögzül. Az ”r” és ”l” között sem tudnak különbséget tenni (sem a hallás, sem a kiejtés szintjén), ami sok félreértésre is okot adhat (pl. nem sikerül az erection és election közti különbségtétel – ami gyakorta angolnyelvűek által gyártott szóviccek kedvenc poénja). A számos sajátosságból csak néhányat emeltünk ki, hogy illusztráljuk a nehézségeket. 

A másik nagy csoportot azok a márkanevek alkotják, amelyek japán termékekhez vagy szolgáltatásokhoz köthetők. Ezek egy részénél a japán név használata olyannyira rögzült, hogy a jobb nemzetközi marketing érdekében se mondanak le róla, bármilyen kiejtési vagy megjegyzési nehézséget okoz is a külföldiek számára. Ilyen például a Mitsubishi (helyes magyar kiejtése: micubisi), amelynek a ’három gyémánt’ rombusszal jelölt logója adja a márkanevet (3.ábra). A három gyémánt az alapító Iwasaki Yataro családi címerében szerepelt. A Mitsubishi-csoport, röviden Mitsubishi, független japán multinacionális vállalatokat tömörítő cégcsoport, vagyis úgynevezett keiretsu. Ernyője alá nagyjából 600 vállalat tartozik, ebből körülbelül 500 neve tartalmazza a Mitsubishi szót. A csoport cégei egymástól függetlenül végzik üzleti tevékenységüket, közös felügyeleti vagy döntéshozatali szerv nélkül. A Mitsubishi Motors 1970-ban jött létre. 

 

3.ábra. A Mitsubishi logó


Az egyes márkanevek – saját karakterüknek nyomatékot adandó – mind látványosabban és közérthetőbben határolódnak el egymástól logók és szlogenek alkalmazásával. Érdekes jelenség, hogy noha az angol (vagy egyéb más idegen nyelvű) márkanevek és megnevezések komoly kiejtési és megjegyezhetőségi nehézséget okoznak a japán közönségnek, a marketing szakemberek mégis ragaszkodnak a ’külföldies hangzású’ márkanévhez a legtöbb modern termék vagy szolgáltatás esetében. Teszik ezt abban a meggyőződésben, hogy a külföldies csengés (függetlenül attól, hogy az adott nyelven van-e egyáltalán értelme, netán egy hibás elírás következménye, vagy hogy grammatikailag tulajdonképpen nonszensz) sokat lendít az adott termék vagy szolgáltatás belföldi piacán és nemzetközi presztízsén – a divatos márkanév által jobban illeszkedik a modern trendekbe. Erre egy jó példa a Toyota autógyártó egyik mini-típusú slágerterméke, az AYGO (4.ábra) – aminek a hangzása angolos, noha helyesírásilag elvileg nem érvényes változat, de könnyen kiejthető és megjegyezhető, frappáns márkanév. Ebbe a körbe sorolható az 1975-ben a világpiacra berobbant Walkman is, ami a Sony egyik – ha nem a – legsikeresebb terméke lett.   


 

4.ábra. A Toyota mini-kocsija, az AYGO.


3. A japán márkanevek tipológiája

Adja magát a termékcsoportok szerinti kategorizálás – természetesen a teljesség igénye nélkül és sokkal inkább a szemléltetés szándékával. Rövid áttekintésünkben az európai piacokon is nagy népszerűségnek örvendő autómárkák, szórakoztató elektronikai termékek, órák, kozmetikumok és divat-termékek márkanevei között szemlézünk. 

3.1. Autó márkanevek

A minőség és a megbízhatóság szempontjából nagy elismerést és ismertséget vívtak ki maguknak a japán autómárkák. Az elegáns design, a kényelmes beltér és a lehetőségekhez képest gazdaságos fogyasztás okán a japán autók komoly versenytársakká váltak az európai és amerikai autópiacokon. A legismertebb japán márkák közül csak néhányat emelünk ki. 

Már nevében is a luxusra rímel a Lexus (japán kiejtésben: rekuszaszu), a Toyota prémiummárkája (5.ábra). Miután a cégalapító Toyoda Kiichiro elnök   nevére már a cégalapítástól fogva utal a Toyota mint népszerű autómárka, az új luxus-kategória márkának nem kívántak személynevet adni, ezért hívják a merész formatervű, fenntarthatóságukról híres járműveket Lexusnak. Maga a szó hangsorában emlékeztet a luxus hangalakjára – ezzel szinte utalva erre a rejtett üzenetre. A hatás nem maradt el: évek óta egyik sláger-termék világszerte.  

 

5.ábra. Toyota Lexus modell


Hasonló elveken alakult ki a Nissan prémiummárkájának az elnevezése is (6.ábra). Az angol infinity=végtelenség szó – amely hallatán a haladás, száguldás, végtelen szabadság képzetére asszociálhatunk – egy apró helyesírási trükkel Infiniti-vé avanzsált – ami a hangzó képzet megtartása mellett egy kreatív márkanévvé lett. 


 

6.ábra. Nissan Infiniti modell


3.2.Elektronikai termékek

Rátérve más termékcsoportokra, felmérések szerint a Japánhoz leggyakrabban asszociált termékek körébe tartozik a szárakoztató elektronika és az órák. Ezek között is kiemelkednek a Sony termékek – a tranzisztoros rádió (1954) és walkman (1975), amelyek emblematikus mérföldkövei a technológiai fejlődésnek. 

Korábban is említettük már, hogy egy cégnél fontos, hogy neve könnyen megjegyezhető és akár külföldiek számára is könnyen kiejthető legyen. A SONY-nál alapításakor 1946-ban a latin sonus-ból képzett márkanevet pusztán azért választották, mert bármilyen nyelven könnyű kiejteni (Morita 1989).  A sonus magyarul annyit tesz, hogy “hang”.

A Minolta (japán kiejtésben: minoruta) mint márkanév és egyúttal, mint cégnév is fordulatokkal teli utat járt be. 1933-ban még csak márkanév, ami a hosszadalmas Mechanismus, Instrumente, Optik und Linsen von Tashima (utalva az alapitó Tashima Kazuo családnevének első szótagjára is) elnevezésből redukálódott. Egy másik magyarázat szerint a japán minoru-ta azaz érett rizsföld mint az egészség és a bőség szimbóluma üzenet is beleolvasható az elnevezésbe.  Akárhogyan is, de 1962-től a márkanév lett a cég neve is (7.ábra). A nyomtatók, fénymásolók, illetve a fotózás piacán egyaránt a kék Minolta logót jobban ismerik világszerte, mint versenytársaiét, így például a Canon, az Epson, a Konica, vagy a Fujitsu márkanevét.

 

7. ábra. A Minolta jól ismert logója


A Minolta immár jól bevezetettnek, elfogadottnak ítélt márkanevének kialakításakor még a fényképezőgépek jelentették a cég alapvető profilját és elsősorban az egyéni vásárlókat célozták meg tevékenységükkel. Mára azonban az irodatechnikai szektorra helyeződött a hangsúly, a Minolta globális, éves forgalmának 70 százaléka az irodai alkalmazások piacán realizálódik. A jelentős változások ellenére a márkanév megmaradt.

3.3. A japán órák 

A Made in Japan gravírozás ugyanolyan garanciát jelent az órák hívei számára, mint a híres svájci gyártók legendás termékei. Sok orosz és ázsiai felsővezető japán gyártású órákat visel. A legjobb japán márkájú órák a múlt század közepén léptek be a világpiacra, és azóta is rendületlenül tartják pozícióikat, ami bizonyíték a termékek magas minőségére és az órák megbízhatóságára. A japán órák leghíresebb márkái a következők: Seiko, Citizen és Casio.

A gyűjtők és az órarajongók körében mindenekelőtt a Grand Seiko vezeti a népszerűségi listát (8.ábra). A seikō hangalakhoz több jelentés is társulhat, a kínai írásjegyek írásképétől függően: ’siker’, ’kiválóság’, de a termékeken és a cégnévben is a latinbetűs átírásban egységesen a Seiko íráskép jelenik meg. Az időközben külön márkává vált Grand Seiko luxusórái különösen kiemelkedő minőségűnek számítanak, és egyik-másik esetben a svájci luxusórákat is lekörözik a versenyben. A Seiko brand-ek között a legismertebbek: Astron (GPS Solar); Prospex; Presage; King Seiko; Lukia; 5 Sports; Premier. 


8.ábra. A népszerű Grand Seiko óra


A Seiko más gyártókhoz hasonlóan folyamatosan dolgozik a modern technológiák, pl. a spring drive és a kinetic, ill. a napelemes működésmód tökéletesítésén. Japánból származnak a 1960-as évek végén megjelent első kvarcórák is. Jellemző, hogy a Seiko óramodelljei a rajongók által rájuk ragasztott becenevükön is ismertek. A Turtle, Sumo, Monster vagy Samurai mind-mind külön fogalommá vált az órakedvelők körében. 

A Citizen és Casio gyártók precíz kvarcóráikról ismertek (9.ábra). Utóbbi dobta piacra a legendás és robusztus G-Shock órát is. Ezt a strapabíró karórát a Casio sportoláshoz és szabadtéri tevékenységekhez tevezte. A Citizen a legnagyobb japán óra- és óraműgyártók egyike. A vállalat a Miyota márkanév alatt saját óraműveket forgalmaz más óragyártók számára. 

 

9. ábra. A Citizen egyik népszerű női modellje


3. 4. Divat

A japán ruházati márkák nagyon népszerűek a világ minden táján a kifinomult és minimalista stílust kedvelők között. A japán ruhákat többnyire egyenes vonalak, tiszta sziluettek, a konzervatív színek elterjedtsége és a vulgáris elemek hiánya jellemzi. Miyake Issey, aki gyakran ötvözi a japán és az európai kultúrát, egyebek között innovatív szövési eljárások kidolgozásában is jeleskedik. Az A-POC (A Piece of Clothing) technika (10.ábra) olyan különleges szövési eljárás, melynek során egy olyan cső formájú anyag készül melyben nem csak a szabadminták hanem a szálirányok is úgy helyezkednek el, hogy azok kiszabásával gyakorlatilag egy kész ruhát kapunk, anélkül, hogy felesleges anyag keletkezne.

 

10.ábra. A-POC technikával készült egyedi modellek


Kawakubo Rei: a tokiói születésű designer egyedi avant-garde stílusával, már-már fiús, fekete színű ruháival vonult be a divat történelmébe. Olyan ikonikus márkákat hozott létre mint a Comme des Garcons  (alapítva a 70-es években) vagy az Homme. A nemzetközileg CDG rövidítésként elhíresült márkanév helyett Japánban gyakran csak kommu-ként hivatkoznak a brand-re. 

Egy másik márka, amely megérdemli a nyilvánosság figyelmét, az Anrealage. A fiatal designer Morinaga Kunihiko kollekcióját  merésznek tartják saját hazájában, de a globális divatpiacon nagy érdeklődéssel fogadják absztrakt, a földi világtól sokszor elrugaszkodott kreációit. A márkanév magáért beszél: nem japán szó, hanem külföldi szavakból összemontírozott franciásan csengő név: an= az angol un- fosztóképző japánosított kiejtése; real = ’valós’ angolul; age = ’kor’, ’korszak’ franciás kiejtéssel. Végül is japánul úgy hangzik, hogy ánrearázs. E három elem mixéből áll elő az anrealage, amely üzenetében a valóságtól eltávolodott korra utal. A designer távolabbi tervei között szerepel nagy ipari szereplőkkel (Toyota, Bridgestone, stb.)  történő együttműködés kialakítása további innovatív kreációk létrehozására.  


 11.ábra. Anrealage modell a címlapon (Vogue japán kiadás 2022 március)


Végül említésre érdemes az Abe Chitose által 1999-ben alapított Sacai márkanév. A szó japán megfelelője Sakai – egy japán családnév, amely a designer lánykori neve volt. Egy ügyes csavarral ”franciásította” az eredeti családnevét, de ugyanakkor megtartotta azt a tradíciót, ami a japán divattervezőknél rendszeresen érvényesül, nevezetesen hogy márkaneveikben megjelenik a családnevük. A Sacai márkanévhez mind Japánban, mind pedig világszerte a butikokban elsősorban a luxusminőséget képviselő kötött-áruk, elegáns ámde hordható magasminőségű casual kategóriába tartozó öltözékek asszociálhatók.

3.5. Kozmetikumok

A japán kozmetikai termékek is világszerte nagy elismertséget vívtak ki. Ami a sajátosságukat adja, az három tényezőnek tulajdonítható: 1. az egészségre nem káros, lehetőleg természetes alapanyagokkal dolgoznak; 2. kerülik a drasztikus hatóanyag-effekteket, illatviláguk visszafogott, elegáns; 3. helyenként átemelnek a japán tradíciókból, helyi praktikákból olyan elemeket, amelyek egzotikussá teszik a terméket (például füstölő-illat stb.)

A legnagyobb ismertségnek örvendő márka a Shiseido.  1872-ben alapították és azóta szinte összenőtt a cégnév az általa előállított magasminőségű bőrápolási termékek fogalmával. Jelenleg a termékeit 88 országban forgalmazzák, és brand-jeinek a száma megállíthatatlanul növekszik: Anessa, AquaLabel, Aupres, d program, Elixir, Gracy, Haku, Integrate, MajolicaMajorca, MCQuillAge, Prior, Revital, Urara (12.ábra). Egy-egy terméket kifejezetten adott piacra fejlesztenek: például az Aupres a kínai piacra bőrfehérítési céllal készült arcápoló. Az Ultimune márkanevű arcfiatalító szérum-kollekció termékeiből világszerte 6,8 másodpercenként adnak el egyet. A 150 éve alapított cég neve (資生堂) kínai írásjegyekbe rejtett üzenete ’az elemek újjászületésének a csarnoka’ a természetközelségre utal. Ez a cégnév olyannyira erős márkaüzenetet képvisel, hogy megengedhette magának a japán név megőrzésének a luxusát – a külföld is hajlandó megtanulni a kissé szokatlan csengésű japán nevet. 


12.A Shiseido Elixír nevű krémje


A Kanebo 1887-ben selyem és textilüzemként indult, de már az 1960-as évektől a fő profilja a kozmetikumok, a háztartási és testi higénia. Brandjei (Freeplus, KateTokyo, Lunasol, Sensai, Suisai, Evita, L’Equil, Lissage, Twany stb.) többségénél megfigyelhető a külföldies – elsősorban francia csengésű – márkanevek preferenciája (13.ábra).  Miután árai valamelyest kedvezőbbek az elsőszámú versenytárs Shiseido-nál, ezért a közönsége nem csak a legtehetősebbekre korlátozódik. 

 

13. A Kanebo egyik közkedvelt márkája


4. Márkanév menedzsment  

Egy ország brand-építésére különféle lehetőségek állnak rendelkezésre – függően attól, hogy az adott korban és geopolitikai pozícióban mire van lehetősége: katonai/militáris brand; politikai brand; gazdasági brand és kulturális brand. Tekintettel arra, hogy Japánnak a brand-építésben a második világháborút követő új Alkotmánya (1947/9.cikkely) értelmében le kellett mondania a katonai erő alkalmazásáról, valamint arra, hogy politikai hatalma és nemzetközi befolyása sem kiugróan erős, maradt a gazdaság, a kereskedelem és a kultúra mint a brand-építés eszközei. A gazdaságban felmutatott teljesítményei és sikerei mind a mai napig meghatározó erővel bírnak az ország megítélésében, amit a 2015 óta évente mért Globális Softpower Index helyezéseinek alakulása is mutat. 

Japán folyamatosan az első tíz ország között szerepel; nemhogy gyengülne, hanem erősödik a soft power tekintetében (2021-ben csak Németország előzi meg); nemzetközi megítélése (reputáció és növekedési potenciál vonatkozásában) jobb, mint a belföldi önértékelése (Hidasi 2021).

Ha ennek az okait keressük, akkor egyértelműen kiderül, hogy a pontozással értékelt paraméterek (business és kereskedelem; kormányzás; nemzetközi kapcsolatok; kultúra és örökség; média és kommunikáció; oktatás és tudomány; emberek és értékek; ismertség, hírnév, befolyás) közül a ”business és kereskedelem” mutatóban még mindig elsőhelyes értékeléseket kap, ami az egykori dicsőség (Vogel 1979) egyfajta tovább élésére utal a nemzetközi percepció tekintetében.

A nemzetközi percepció vonatkozásában elfoglalt dobogós helyének elérésében és megtartásában kitüntetett szerephez jutnak a márkanevek. Ezek a márkanevek az évtizedek során olyannyira rögzültek a széles nagyközönség mentális fogalomkészletében, hogy más országok és ázsiai szomszédok lenyűgöző teljesítményei még mindig nem homályosították el őket. Vagyis nem csak a cégeknek, hanem a japán gazdaságnak is érdekében áll ügyelni arra, hogy a márkanevek megőrizzék presztízsüket.  Ez a feltörő kutatási téma és márkaépítési alkalmazási terület paradox módon akkor nyer egyre nagyobb teret a kormányzati programokban, amikor a globalizáció, azaz az egységesülés fokozottan érvényesül a világban. A termék promóció területén ugyanis az egységesülés helyett inkább a megkülönböztetés, a nemzeti sajátosságok és a jellegzetességek megerősödésének az igénye jelentkezik.  Ebben Japántól van mit tanulni.  


A tanulmány szerzője: Dr. Hidasi Judit, professzor emerita 

Budapesti Gazdasági Egyetem/Vállalkozási Doktori Iskola  és EMTE Sapientia Kolozsvár;  

hidasi.judit@uni-bge.hu 


Felhasznált irodalom:

GLOBAL Soft Power Index – Brand Finance 2021. URL: https://brandirectory.com/globalsoftpower/download/brand-finance-global-soft-power-index-2021.pdf (utolsó letöltés: 2021. május 25.)

Hidasi J. 2021. A vezérlúd meddig bírja a tempót? In: Gulyás Cs. – Szilágyi Zs.

 (szerk.) Kultúrdiplomácia Ázsiában. Budapest: MTA BTK 

Néprajztudományi Intézet, L'Harmattan Kiadó.11-26. 

Kovács L. 2019. Márkanevek kutatásának lehetőségei, különös tekintettel a 

kognitív márkanévreprezentáció vizsgálatára. Szombathely: Savaria University Press. 

Morita A. 1989. Made in Japan – Morita Akio és a Sony. Budapest: Árkádia.  

Sándor I. 1997. A marketingkommunikáció kézikönyve. Budapesti 

Közgazdaságtudományi Egyetem, Marketing Tanszék, Marketingkommunikáció Alapítvány – Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya. 

Vogel, E. 1979. Japan as Number One: Lessons for America. Cambridge MA: 

Harvard University Press


Borítókép credit: Montredo


vissza

Impresszum

  • Blog:
    • Merényi Krisztina
  • Fotó, grafika:
    • Merényi Krisztina
  • Weboldal programozás:
    • Molnár Dénes

Minden jog fenntartva.
A honlapon közölt képek, szöveges anyagok mindennemű továbbközlése csak a tulajdonos előzetes hozzájárulásával lehetséges!